A Jakabfy-antológia

 Biztos vagyok benne hogy olvasóim közül szinte mindenki belefutott már abba a kínai festménybe, amin egy "magyar nemest" ábrázolt az alkotó. Személy szerint én eléggé soviniszta kontextusokban futottam bele, ahol általában a magyar figura ázsiai vonásai és a magyarok ázsiai eredetének egybeesése szolgált a humor alapjául, bár be kell látnom, hogy valószínűleg ezt egy jó poénnál vagy érdekességnél nem szokták többnek gondolni.  A  Huang Qing  Zhigong Tu ból (1751) Baloldalt: Magyar Asszony Jobboltalt: Magyar Férfi Ettől függetlenül a kép mellett lévő szöveget még nem láttam lefordítva, így mivel hogy az egyik egyetemi órám keretein belül úgyis le kell fordítani ezt a rövid kis szöveget, gondoltam kiteszem ide is, hátha valaki örömét leli benne. (Bár állítólag Ligeti Lajos is lefordította már réges-régen és a magyar interneten terjed, úgyhogy ez igazából tényleg csak az, hogy megcsinálom magamnak.) A kép baloldalán található szöveg valószínűleg mivel hogy udvari dokumentumról

 I'm sure everyone has seen at least once the periodically surfacing Chinese painting of a supposed "Hungarian nobleman", and of course we all had a good laugh at it, how his asianized depiction conforms to the (chauvinistic) stereotype of the "un-European Hungarians", but personally I've never seen the short accompanying text translated into English, so since one of my classes required me to read it, I might as well produce an English translation and share it. From the  Huang Qing Zhigong Tu (1751) Left side: Lady of Hungary Right Side: Man of Hungary   Higher resolution available at:  https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b55010274f The image on the right has a short text in classical Chinese. The left side has what I assume is the same in Machu, but I cannot tell for sure. 

     Ezt az 1933-as esszét az egyik egyetemi kínai irodalom kurzusom keretein belül fordítottam le ahol opcionális szorgalmi feladat volt a leadása. A korrekciókért és a meglátásokért hálás vagyok M.K. Tanárnőnek aki egyben a feladatot is adta.  Lu Xun (鲁迅) (1881-1936) A modern kínai irodalom atyja Yu Ming 1 : A férfinem fejlődéséről      Az állatok és madarak szerelemben való egyesüléséről szólni szükségszerűen profán dolog. Viszont az állatok és madarak is élnek szerelmi életet, ezt pedig természetesen ha akarnánk se tudnánk letagadni. Amikor egy-egy érzelmesebb időszakba lépnek, a hím és nőstény megérintik egymást, szinte elkerülhetetlenül turbékolnak. Kétségtelen, hogy a nősténynek is vannak olyan pillanatai amikor affektál és teszi magát, elfut alig egy lépésnyit, hogy aztán ismét visszafordulva vesse oda pillantását, még hangját is hallassa, addig amíg létre nem jön az "együttlakás szerelme". Bár az állatoknak és madaraknak számos fajtája van és "románcaik"

  Mihály Babits: Creative Imitation 1 Written in the June of 1938 Creative imitation . - No matter how much of a death-sentence this is on today’s literary market: I have to confess, that I too have imitated foreign writers. But not while unaware of it, like how everyone is usually under someone’s influence, at least in the beginning, because the act of self-creation and immaculate conception could be counted as a miracle. No, I imitated consciously and on purpose! All my effort went into being perfectly akin to my selected model, or at least akin to the image of them that lived in my mind. My only excuse could be the fact that this image hardly resembled the original. Because I imitated a bunch of writers who I’ve not read. As soon as I read them, it was possible that I didn’t find them interesting any more. But as long as only a name remained – mostly a pretty, elegant and enigmatic foreign-sounding name – and if I only read newspaper articles and heard fragmentary cl

 Ez egy rövidke fordítás. Igazából csak kezdeni akartam valamit a kínai verseskötettel ami a minap érkezett, és minthogy @SonOfHanFei lamentált, hogy csupán egy verse lelhető fel Wang Anshinak magyarul, így logikusnak tűnt hogy nekiessek legalább ennek a kis négysorosnak.  Alább az eredeti mű található egy nyersfordítással és egy talán valamennyire sikerültnek mondható műfordítással.  王安石《元日》 Wang Anshi: Újév napja 爆竹声中一岁除， Petárdák robajával ér véget egy újabb év, 春风送暖入屠苏。 Tavaszi szél melegen elvegyül a tusu borral.  千门万户曈曈日， Ezer kapun, tízezer ajtón süt be a nap, 总把新桃换旧符。 Mind megfogják az új barackfatalizmánokat és kicserélik őket a régiekkel.  Wang Anshi: Újév napja  Petárdarobajjal ér véget újabb év, Tusu-borba merül a friss tavaszi szél. Ezer kapun, ajtón sugárzik át a fény, Barackfatalizmánt farag újra a nép.                                     Fordította: Jakabfy Károly A nagyraméltó Wang Anshi, Song-kori államférfi és költő

 This one is a quickie. Just found it in that miniature poetry volume and since @SonOfHanfei was lamenting the fact that there's few translations of Wang Anshi's poems, I decided to do it. Not much else to add. Gave it my all as usual, but just like before I say that it might or might not be perfect. Text source: 古典诗词200首，商务印书馆有限公司 2018年，北京 [ 200 Ancient Poems , The Commercial Press, 2018, Beijing]   王安石《元日》 Wang Anshi: New Year's Day  爆竹声中一岁除， The year passes amidst the sound of petards,  春风送暖入屠苏。 The spring wind mixes warmly with the Tusu-wine.  千门万户曈曈日， The sun shines upon a thousand gates, ten-thousand doors, 总把新桃换旧符。 Everyone takes the new peachwood talismans, and use them to replace the old ones.  The esteemed Wang Anshi, poet and stateman of the Song Dynasty

Yesterday I came across this chengyu in an anime about a calligrapher finding himself (don't know, only watched one episode) and I instantly got curious, because from my studies I could recognise all the characters, I could even translate them literally, but I had no idea how they all add-up into what the translation the translator decided to give, which was "surrounded by enemies on all sides".  After a quick search on zdic I found out why this was, and with a bit of work I realised that indeed it was yet another one of the thousands of chengyus any student of Chinese (be it classical or modern) will encounter.  The expression itself is used when describing an utterly hopeless and/or hostile situation. The story takes place in 202 BC during the Chu-Han Contention (楚漢相爭), where the Tyrant/Hegemon-King (霸王) Xiang Yu's army was besieged at Gaixia (in what is today Anhui province). Below is my attempted translation of the story behind the expression, from Sima Qian's